2013. július 14., vasárnap

Települési zöldfelületek.

Komáromban élek, és ennek a városnak ismerem a legátfogóbban a zöldfelületi rendszerét, ezért sok cikkem több szállal is kapcsolódni fog ehhez a városhoz. Van szerencsém több település zöldfelületét is átfogóbban ismerni, ezért merem kijelenteni, hogy még a Komáromra vonatkozó részek is megállják a helyüket Magyarország településeinek jelentős részén. Ezért bíztatok mindenkit, aki érdeklődik a települése zöldfelülete felől, hogy olvasgassa a cikkeket, talál bennük sok használható dolgot.
Komáromnak ma nincs átfogó képe zöldfelületeinek helyzetéről, állapotáról. Nincs határozott, széles körben megvitatott zöldfelületi jövőképe. Túlzás lenne azt állítani, hogy nem készült egyetlenegy tanulmány sem, amiben nem szerepelne a város zöldfelületi rendszere, de az általam 1995-ben közzétett, majd egyszer (2008) frissített, aktualizáltat kivéve mindegyik nélkülözi a részletes és pontos felméréseket. Ez a kijelentés igaz a csillagászati összegekbe került általános és részletes rendezési tervekre is, amik már elkészültükkor bődületes hibákat tartalmaztak a zöldfelületekről. Ezen hibák alapján hozták meg azokat a  döntéseket, amik a település zöldfelületi rendszerét hosszú távon befolyásolják. Régebbi hosszútávú tervek tesznek még említést a felméréseimre, annak néhány adatát be is emelik a tanulmányukba, de az újkeletű koncepciók, rendezési tervek már nem fárasztják magukat ilyennel. Mind a rendezési tervek, mind pedig a különböző szintű fejlesztési tervek nélkülözik az adatokat, pontosabban nélkülözik a reális alapokon nyugvó adatokat. Helyett olyan statisztikákat, leírásokat alkalmaznak, amik köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Sajnos ez azért fordulhat elő, mert a helyi önkormányzatnál fellelhető adatok nem pontos felméréseken nyugszanak. Ha mégis veszi magának a fáradtságot és kimegy a területre szemlézni az többnyire nincs tisztába azzal, hogy mit is mér fel, mit kellene felmérni. Egy zöldfelület esetében a legkevesebb annak nagyságát lemérni, sokkal fontosabb információk a növényzet, annak kora, állapota, nagysága, intenzitása stb.
El kell ismernem, hogy ezek a tanulmányok kivétel nélkül nagyon szép célokat fogalmaznak meg, de azok elérni szinte sose fogják, sose tudják, hisz a meglévő állomány gondozását sem tudják ellátni. Pedig az első és legfontosabb lépés a meglévő zöldfelületek megfelelő szintű gondozása lenne. De erről, majd a következő cikkben. A fentiek alapján kijelenthetem, hogy az elmúlt években, évtizedben nem kapott kellő hangsúlyt a településökológiai alapokra helyezett zöldfelületi rendszer fejlesztés.
Mindenhol azt hallom, olvasom és érzékelem a gyakorlatban, hogy a zöldfelületi fejlesztések önmagukban nem kezelhetők, nem valósíthatók meg, azoknak illeszkedniük kell a településfejlesztés rendszerébe. Ez így szép és jó is lenne, de a gyakorlat olyannyira eltolódik az építészet irányába, hogy a zöld mindig feláldozódik. Ha valahol történik is fejlesztés az többnyire arról szól, hogy az építkezés után megmaradt szabad felületekre kell kialakítani valami zöldet. Tervezés során is először a beton kerül a papírra, majd, ha marad még szabad hely, akkor oda berajzolgatnak valamit. Sajnos ezt az irányt követik a kerttervezők is, pedig legalább nekik lojálisnak kellene lenniük a növényekhez. Ha nem is kerül első helyre a növény az ő fejükben, akkor is legalább a betonnal egyneműként kellene gondolniuk rájuk. A fentiek miatt is tolódik el a települési zöldfelület fejlesztés, építés a tetőkertek, a zöld homlokzatok, a planténer kertészetek, kiemelt ágyások irányába. Ezek aktív értéke sokkal kisebb, mint a szabad földfelületbe létrehozott társaiké. Ma már fákat is a betontenger közepére lehet csak ültetni, de oda is csak akkor, ha éppen nem megy ott a földben kábel, közmű. Az ilyen ültetések életben tartása komoly feladat, hisz a természetes csapadékot elvezetjük onnan, így a fának esélye sincs inni, ezért ellátjuk öntözőrendszerekkel őket. Micsoda ellentmondás és pazarlás!?!
A települési zöldfelület fejlesztésnek nem luxusnak kellene lenni, hanem egy olyan eszköznek, amivel a város jutalmazza a vele kapcsolatba lépő embereket. A zöldfelülete fejlesztése és megőrzése nélkül egy település sem tudja biztosítani az élhető és fenntartható környezetet. Társadalomkutatók állítják, hogy a jövő évezred tudományos,- technikai,- gazdasági versenyét az a gazdasági közösség fogja megnyerni, vagy egyáltalán lépést tartani vele, amelynek inspiráló tájai, élhető és szerethető életterei, az emberi tartózkodásra, regenerálódásra alkalmas közösségi terei lesznek.
Ebben a blogban azért kívánok tenni:

  • a település vezető döntéshozói figyelmét felkeltsem a téma iránt,
  • olyan írások jelenjenek meg, melyek segítséget nyújtanak az élhető, fenntartható zöldfelület kialakításban,
  • inspiráljak minden embert, lakost arra, hogy a maga módján, lehetőségei szintjén tegyen a zöldfelületekért,
  • konkrét módszereket, technikákat, technológiákat mutatok be, melyek akár azonnal eredményeket hoznak,
  • bemutatom a jelenleg működtetett rendszer kedvező és kedvezőtlen elemeit, és megoldásukra javaslatokat teszek,
  • bemutatom Komárom jelenlegi zöldfelületi rendszerét, adatokkal, számokkal, képekkel támasztom alá megállapításaimat,
  • folyamatosan szeretnék kommunikálni a téma iránt érdeklődőkkel, közülük is kiemelten fontos számomra Komárom lakosságának véleménye, észrevétele, javaslata,
  • idővel egy olyan tanulmányt szeretnék itt összeállítani, ami hosszútávon segíthet az élhetőbb Komárom kialakításában, megőrzésében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése